Eddigi kutatások eredményei
Ezen az oldalon a "kezdetektől" követheti az afantázia-kutatás legjelentősebb tudományos írásait, és "közérthető" személyes leírásokat is mutatunk.
Afantáziával kapcsolatos kutatások
Az "afantázia" névadója: Zeman (2015. június) Lives without imagery - Congenital aphantasia
Keogh, Pearson (2017. október) The blind mind: No sensory visual imagery in aphantasia
Pearson (2019 augusztus) The human imagination: the cognitive neuroscience of visual mental imagery
Wicken et. al. (2019.augusztus) The critical role of mental imagery in human emotion: insights from Aphantasia
Bainbridge et. al. (2019. december) Quantifying Aphantasia through drawing: Those without visual imagery show deficits in object but not spatial memory
Thorudottir et. al. (2020 január) The architect who lost the ability to imagine: The cerebral basis of visual imagery
Zeman el.al. (2020. március) Phantasia - The psychological significance of lifelong visual imagery vividness extremes
Keogh et al. (2020. május) Cortical excitability controls the strength of mental imagery
Daves et al. (2020 június) A cognitive profile of multi-sensory imagery, memory and dreaming in aphantasia
Milton et al. (2020. szeptember) Behavioral and neural signatures of visual imagery vividness extremes: Aphantasia vs. hyperphantasia
Egész folyóiratszám foglalkozik a képzelettel kapcsolatos kutatásokkal. Hogyan tudja eldönteni agyunk, hogy valóban látunk valamit, vagy csak képzeljük? Milyen tudattalan képzeletünk? Milyen hatással van figyelmünk képzeletünkre?
Afantáziások is lehetnek szinesztéziások.
Összefoglaló a Handbook of Clinical Neurology-ban: Aphantasia: The science of visual imagery extremes
A "Belső reprezentációink kérdőív" arra kérdez rá, hogy mennyire vizuálisan vagy verbálisan képzelünk el valamit. A cikkben leírt kísérlettel ez alá is támasztható. Például ha valaki a telefonszámokat 'hallva' memorizálja, könnyen összekeveri a 4 és 7 számot. Vizuálisan memorizálva pedig nem.
Az afantáziások vizuális munkamemória feladatokban ugyanolyan jók, mint a többiek, de más stratégiával dolgoznak. (Keogh, 2021. augusztus)
Az erősebb képzelőerő nagyobb szenzoros érzékenységgel jár együtt, nem csak vizuális, hanem más érzékelési területeken is. (Dance, 2021. augusztus)
Fényben, akár valós, akár képzelt, összehúzódik a pupillánk, sötétben tágul. Így mérhető, hogy valaki afantáziás-e. (Kay, 2021 szeptember)
Afantáziásoknak is vannak "alcsoportjai". (Pounder, 2021. szeptember)
Egy kutatás szerint aki vizuálisan afantáziás, a többségnél valószínűbben afantáziás más területen is. Az afantázia szót a cikk csak a vizuális afantáziára javasolja, amit az általa adott "dysikonesia" nevű problémakör ((?)) részének tekint.
Méréseik szerint aki vizuálisan vagy más területen afantáziás, az az adott területen érkező ingerekre kevésbé érzékeny, mint a többség. (Dance, 2021 augusztus)
A népesség 0.8%-a egyáltalán nem gondolkodik / emlékezik képekben, 3.1%-a pedig csak alig / halványan / elmosódottan. (Dance, 2021 december)
Az afantáziások nemcsak saját életük eseményeire emlékeznek általában rosszabbul, mint a képekben is emlékezők, hanem tanult információkra is. (Monzel, 2021 október) {? kevesebb emlék <=> gyorsabb gondolkodás ?}
A vizuális képzeletet mérő feladatokban csak nagyon kicsit lassabb az afantáziások csoportja, mint a többieké. (Pounder, 2022. január)
Van, aki képeket nem lát gondolataiban; van, aki hangokat nem hall; ...; van, aki semelyik érzékszervével megtapasztalt információt nem tudja újra felidézni gondolataiban. Azt javasolják a kutatók, hogy ezt a sokféle megtapasztalást mind "afantáziának" nevezzük, és ezt pontosítsuk az érzékelési terület nevének hozzáadásával, például "látási afantázia", "hallási afantázia", ..., "teljes afantázia". (Monzel, 2022 február)
A tárgyakra és a térbeli elhelyezkedésükre vonatkozó afantázia és hiperfantázia egymástól független lehet (Palermo, 2022). Egy tárgyat sokféleképpen lehet "nem tökéletesen" elképzelni: A: mint a valóság, B: elmosódott, C: fekete-fehér, D: 2 dimenziós.
Az afantáziások kevésbé élik át múltbeli emlékeiket és jövőbeli elképzeléseiket, mint a többség (Dawes, 2022), a "vizuális" gondolkodást igénylő feladatok megoldásában azonban ugyanolyan jók (Knight, 2022).
Blomkvist (2022 július) egységes elméletbe próbálja foglalni az afantázia sokféle megjelenését.
Bár az afantázia egyáltalán nem betegség, kicsit "stresszesebb" afantáziásan élni, mint képek elképzelésére képesen (Monzel, 2022).
A művészek alkotási folyamatában a képzelet szerepe nagyon sokféle lehet; a művet látva vagy hallva nem sejtjük, hogy mit alkottak meg képzeletben és mit, illetve milyen részleteket próbáltak ki a valóságban megtapasztalva (MacKisack, 2022)
A vizuális és verbális képzelet gondolkodásunkban betöltött szerepe folyamatos gondolkodás tárgya (Cole, 2022).
Ismét azt mérték, hogy a vizuális képzelet segíti, hogy valamit megtaláljunk, hiánya pedig jelentősen meghosszabbítja a keresés idejét. Tehát nem a figyelmetlenség, hanem az afantáziásság az oka annak, hogy nehezebben találjuk meg a keresett tárgyat az áruház polcain, avagy személyt a tömegben. (Monzel, 2023)
Úgy tűnik, hogy vannak afantáziások, akik nehezebben öntik szavakba érzelmeiket ('alexithymia'), mint a 'nagy többség' (Jungmann, 2022).
Az afantáziások nem kevésbé empatikusak, mint a többiek, ha látnak valamit, de a "csak" olvasott / hallott információkkal kapcsolatban nehezebb empátiát érezniük (Monzel, 2023).
A traumatikus események a többség gondolataiba leginkább látványként villannak be. Az afantáziások sem védettek azonban a traumatikus történések utóhatásaitól; de a rossz emlékek főleg verbális formában törnek be (Keogh, 2023).
A kognitív viselkedésterápia keretében történő félelem kioltás általában vizuális képzeletet használ. Afantáziások részvételével a propozicionális gondolatok szerepét vizsgálták (Monzel, 2023. február).
Hallás-afantáziások és hangokat-elképzelők között nem sikerült különbséget kimutatni a hallási képzeletet igénylő feladatokban (Pounder, 2023).
Az afantáziások létezése bizonyítja, hogy a képzelet többféle lehet, és nem szükséges hozzá az, hogy érzékszervvel való érzékeléshez hasonlóan gondolkodjunk (Arcangeli, 2023).
Az afantáziások ugyanolyan pontossággal emlékeznek formákra / alakokra, színekre, leírt szavakra, helymeghatározásokra, arcokra, mint a többiek. Ám lassabban találják meg a választ. Valószínűleg azért, mert bár ugyanaz az információ van a fejükben, mint a többiekében, ők nem vizuális, hanem más úton keresnek gondolataikban. (Liu, Bartolomeo, 2023)
Az olvasmányaikat másképp élik meg az afantáziás személyek, mint a többség. Azt már régebben kimutatták, (Wicken, 2021) hogy félelmetes történetek olvasásakor az afantáziások nem mutatnak olyan félelmi reakciót - bőrellenállás változás, "izzad a tenyerem" -, mint a többiek. Most azt mérték, hogy mozgásról szóló történet olvasásakor a mozgást nem élik úgy át, ahogy a többiek. (Madden-Lombardi, 2023)
Afantáziások hipnotizálhatóságát is vizsgálták a kutatók. Méréseik szerint nem hipnotizálhatók jelentősen nehezebben, mint a többiek. (Cabbai, 2023)
Képzeletünk segítségével változtatjuk meg érzékelésünket és világunkat. Ennek modelljét mutatja Marks, 2023.
A többséggel ellentétben, az afantáziások képfelismerését NEM rontja, ha előtte le kell írniuk, hogy mit láttak (Monzel, 2023).
A Müller-Lyer illúzió érzékelésében nem mértek jelentős különbséget afantáziások és hiperfantáziások között (Perez-Fabello, 2023). Ide kattintva látható, hogy ki mennyire "csapható be".
Az arcok felismerése nehezebb vizuális képzelet nélkül. Az arc reprodukálása, ahogy azt például a rendőrségen szokták kérni, azonban nem (Dance, 2023).
Gondolhatnánk, hogy az afantáziásokkal ellentétében, a skizofrén személyek szándékos vizuális képzelete a többségnél élénkebb. A vizuális képzelet mérésére alkalmas módszerekkel azonban azt mérték, hogy nem. (Más érzéklettel kapcsolatos képzelet mérésére még nincsenek objektív módszerek.) (Wagner, Monzel, 2023)
USA mérések szerint az afantáziások kevesebb "belső beszédet" használnak, mint a többség. Mi is erre a megállapításra jutunk, ha megkérdezünk másokat és a tapasztalatokat jól átbeszéljük magunkban? (Beran et al, 2023)
Amikor elképzelnek valamit, akkor az afantáziások látókérgében is mérhető aktivitás. Másképp "van huzalozva" az agyunk, azért nem éljük meg ezt képzeletünkben látványként? (Meng et al, 2023)
Igaz az, hogy gondolkodásunknak, talán még a legELVONtabb fogalmakról való gondolatainknak is érzékelésünk és mozgásunk elképzelése AD ALAPOT? HA igen, akkor az afantáziások is elképzelik ugyanazt, mint a többiek, de nem tudatosan? (Muraki et al. 2023)
"Afantáziás" és "nem afantáziás" egypetéjú ikerpár vizuális képzeletét vizsgálták fMRI készülékkel. A mérést kiértékelve úgy látják, hogy az "afantáziás" személynél is megjelenik valamiféle vizuális képzeleti rész-folyamatra utaló jelzés. (Prasad et al., 2023)
Kutatók mérték, hogy a mentális képalkotás hiánya (az afantázia) kevésbé részletes emlékezéshez vezet. Agyunk idegrendszerét vizsgálva ez a deficit a "hippokampusz" gyengébb aktivitásával és a "vizuális-perceptuális agykérgek" erősebb aktivitásával, valamint ezen két agyi terület közötti erősebb kapcsolattal jár együtt. (Monzel et al, 2023)
Bár vizuális képzelet nélkül viszonylag kevesen élnek, ez a hiány nem befolyásolja negatívan sem az iskolai tanulmányokat, sem a felnőttkori életet. (Monzel et al, 2023)
'Átlagos' és 'afantáziás' személyek agyának 'látókérgét' vizsgálták fMRI készülékkel, kétféle esetben. Néztek, illetve elképzeltek különböző irányú csíkozásos mintázatokat. Nézéskor hasonló, de kicsit gyengébb jel érkezett az afantáziások látókérgéből, mint a többiekéből, elképzeléskor viszont másféle. (Zhang et al, 2023)
Afantáziások agyának feladatvégrehajtásárt és figyelemért felelős részét fMRI módszerrel mérve kisebbnek találták, mint a többségét, de ugyanolyan jól oldják meg a vizuális emlékezést igénylő feladatokat, mint a többiek. (Talán kevesebb energiával?) Olyan vizuális jellegű feladatoknál, ahol a többséget a fényinger zavarja, az afantáziásokat a szemantikus, azaz szavakkal való feldolgozást igénylő ingerek. A 'binokuláris rivalizáció' (a két szemnek különböző képet mutatnak, és azt vizsgálják, hogy melyiket vesszük észre) módszerével azt mérik, hogy az afantáziások statikus képeket nem képzelnek el, de mozgást igen. (Chang et al., 2023)
Hányféle lehet a mentális képzeletünk? A vizuális képzeletünk? Különbözhetnek a gondolati képek vagy filmek a mozgás megjelenítésében, élénkségben, élességben, részletességben, színességben… Van, aki maga előtt látja, a valóságban látott képpel együtt, van aki valahol a feje mögött, elválasztva a valóságos látványtól. Van, aki "belső látás" nélkül is érzékeli a gondolati képet, valahol a "feje mögött". (Például ezt írja magáról honlapján az afantáziás memóriabajnok Lynne Kelly.) (Schwarzkopf, 2023)
fMRI mérések bizonyítéka szerint az 'élénk' és 'gyenge' gondolati képalkotók vizuális agykérgének működése az emlékezett tárgyakra vonatkozóan nem különbözik. A vizuális kéregben mérhető idegi reprezentációk nem állnak ok-okozati összefüggésben a képzelettel, azt a vizuális kérgen túli további feldolgozás befolyásolja. Az afantáziások tökéletesen képesek vizuális dolgokra gondolni - csupán arról számolnak be, hogy nincsenek belső vizuális élményeik. (Weber et. al, 2023)
A mentális képalkotás (az alma elképzelése) és a vizuális észlelés (az alma látása) másképp működik:Amikor látunk valamit, az agyunkban lévő neuronok jobban tüzelnek, létrehozva a tudatos élményünket. A mentális kép kialakításához azonban úgy tűnik, hogy az agy leállítja az aktivitást, különösen aktívan a nem elképzelt dolgokkal kapcsolatban.Amikor elképzelünk egy jelenetet, az olyan, mintha reflektorfényt helyeznénk egy előadóra, miközben a többiek fényét letompítjuk. A dolgok elképzelése a figyelmünk összpontosításához hasonló. (Pace et al. 2023)
Milyen 'figyelmi sablonokat' használunk, amikor keresünk valamit? Képekben gondolkodók: "Nem csak gondolok a tárgyra, hanem vizualizálom." Afantáziások: "Folyamatosan ismétlem a szöveget szóban (némán, de érezve a hangszálaim mozgását).", "Fejben mondom ki a nevét.", "Minden tárgyat külön-külön megnézek, hogy találjak valamit, ami illik a szóhoz, amit a fejemben tartok." (Cabbai et al, 2023)
Milyen kérdőív - pontszámtól gondoljuk azt, hogy valaki 'afantáziás'? Annak az 50 éves kérdőívnek a szerzője igyekszik pontosítani az 'afantázia' fogalmát, amivel ma "diagnosztizáljuk" az 'afantáziát'. Annak ellenére, hogy az afantáziát olyan állapotként határozzák meg, amelyben az önkéntes vizuális képalkotás hiányzik, amit kérdőíve legalacsonyabb pontszáma jelez, az afantáziával kapcsolatos vizsgálatokban sokszor keverednek a vizuális képzelet nélküli és az alacsony vizuális képzeletszintű résztvevők, ami akadályozza az afantázia mögöttes okainak feltárását. (Blomkvist, Marks, 2023)
Afantáziás szemtanúk emlékei nem pontatlanabbak, mint másoké, azonban kicsit kevesebb részletet tartalmaznak. (Dando, 2023)
Eddigi tudásunkat alátámasztva, az afantázia két fő alcsoportját azonosították a cikk írói. A vizuális afantázia csoporthoz tartozók számára a vizuális képzeleti képalkotás lehetetlen, a többi érzékszervi képalkotási módban azonban alkotnak képeket. A multiszenzoros afantázia csoporthoz tartozókat (afantáziások ¼-e) az összes érzékszervhez tartozó képalkotás hiánya jellemzi.Az ok, illetve idegi háttér valószínűleg különböző a fenti két esetben; és valószínűleg a "nagyon gyenge képeket képzelők" és az "egyáltalán semmilyen képet nem képzelők" agyának működése is különbözik. (Dawes, 2023)
Mindenki gondolkozik valahogy. Néhány példa: önmaga számára hallhatóan, saját és/vagy mások hangját, beszélgetését hallgatva, csendes mondatokban, vagy szavakkal, nem verbálisan. Külső szemlélő számára a különbségek nem jelentősek, de vannak olyan tesztek, ahol mérhetőek. (Nedergaard, 2023)
A figyelem, a gondolati (nem csak vizuális!) képalkotás és a tudatosság szoros kapcsolatban állnak. A figyelmet gyakran a tudatosság kapujának tekintik, a gondolati képalkotást pedig a tudatosság alapvető építőkövének.A cikk szerzői a figyelmi éberség és a vizuális mentális képek élénksége között bizonyos körülmények között összefüggést találtak, szerintük talán a vizuális mentális képalkotás élénksége fejleszthető. (Huana, 2023)
A mentális képzeletet a valós és szimulált izommozgásokból származó információk segítik. (Sulfaro, 2024)
Mivel a vizuálisan irányított navigáció különleges emlék-felhasználási igényeket támaszt (például a látótéren kívüli vizuális információ megjelenítése), a látott információk sokféleképpen kapcsolódnak memóriánkban. A retinotópikus (retinán észlelt információn alapuló) kódolás összekapcsolja az agy belső irányultságú (emlékező, mnemotechnikai) és külső irányultságú (érzékelő, perceptuális) területeit. Amikor nézünk valamit, az ugyanarra vonatkozó emlékeinket el kell nyomnunk, és fordítva; amikor gondolkozunk valamiről, a látványát el kell nyomnunk. (Steel, 2024)
Zene hallgatásában, értésében nem találtak különbséget az afantáziás kísérleti személyek és a többiek között, de az egy-egy filmzene által felidézett emlékek számában, intenzitásában igen. (Hashim, 2024)
fMRI méréssel vizsgálták, hogy agyunk 'látókérgében' vagy más részében dől el, hogy képként képzeljük-e el azt, amire szándékosan, avagy nem szándékosan gondolunk: a 'precuneus' agyunknak az a része, ahol kép-képzeletre utaló jel mindkét esetben mérhető a többségnél, azonban afantáziásoknál nem. (Cabbai, 2024)
Az afantáziások olvasási szokásai, olvasás adta élményei mások, mint a többségé. Egy kérdőíves kutatás szerint úgy tűnik, hogy kevésbé vonódtak be érzelmileg a vizsgált novellába. (Speed, 2024) Szemmozgás követővel vizsgálva az olvasás folyamatát, a tekintet időtartama a feldolgozás könnyű vagy nehéz voltát jelzi. Így mérhető, hogy a szövegben leírt mozgás elképzelése rövidebb tekintet-időtartammal (gyorsabb olvasás), míg a látvány és az érzelmek elképzelése hosszabb tekintet-időtartammal (lassabb olvasás) jár együtt. (Mak, 2018)
Az afantáziásság megállapítására a kérdőívek kitöltésénél objektívebb módszert 6 éve dolgoztak ki. Ez a BInOKULÁRis rivalizáción alapul: a két szemnek mutatott 2 különböző kép rivalizál a kísérleti személy figyelméért, aki megmondja, hogy melyiket látta meg először. .Az afantáziásokkal folytatott vizsgálatok a neurodiverzitás, illetve a memória, kreativitás, és más kognitív folyamatok jobb megértéséhez segítették a kutatókat. (Keogh, 2024)
A képzelet élénkségét az is befolyásolja, hogy milyen a kitöltő kulturális (és/vagy genetikai?) háttere, mutatja egy olyan helyen felvett kérdőíves vizsgálat, ahova sok országból érkeztek kitöltők. (Bruder, 2024)
A látványt, pl. a fekete perzsamacskáét, többféle formában tárolhatjuk, például vizuálisan, azaz képként, vagy verbálisan, azaz szavakkal illetve fogalmakkal leírva, vagy a térben elképzelve a macskát, vagy a macskához kapcsolódó ingereket, pl simogatást elképzelve. Gondolták azt, hogy az afantáziások, mivel nem tudnak vizuálisan emlékezni, inkább verbálisan emlékeznek. Úgy tűnik azonban, hogy nem csak verbálisan, hanem inkább térben elképzelve, vagy a mozgást megjegyezve, de épp olyan eredményesen, mint a többség. (Reeder, 2024)
Az önéletrajzi eseményekre való visszaemlékezés során, fMRI mérések szerint, az afantáziások a többséghez képest csökkent hippokampusz- és fokozott vizuális-perceptuális kéreg-aktivációt mutatnak. A 'nyugalmi állapotú', azaz nem valamin direkt gondolkozó agyról készült felvételeken a hippokampusz és a vizuális kéreg közötti kapcsolat erőssége különbözik. (Monzel, 2024)
Afantáziások mentális egészségüggyel kapcsolatos tapasztalatai különböznek a többségétől: a mentális képalkotást, különösen a kognitív viselkedésterápiában alkalmazott vizuális képalkotást kevesebben tartják hatékonynak. A vizsgált mentális rendellenességek tünetei közül az afantáziások esetében ritkább a kéretlen emlékképek betörése. (Mawtus. 2024)
Az afantázia nem rendellenesség, hanem kiegyensúlyozott állapot. Kísérleteik kimutatták, hogy az afantáziások valóban kevesebb érzékszervi elemet szimulálnak tudattalan reprezentációikban, nem csak előhívni nem tudják azokat. (Purkart, 2024)
"Megdöbbentő váratlan kutatási eredmények: az afantázia a kreativitás kulcsa? […] a mentális képalkotás szintje – legyen szó afantáziáról, hiperfantáziáról vagy valami a kettő között lévőről – összefügg a kreativitás szintjével, az innovációs képességével, a problémamegoldó képességével, az új dolgok létrehozásának képességével" (Pearson, 2024)
Számítástechnikai tudást igénylő természettudományos / technikai / mérnöki / matematikai pályát általában olyan személyek választanak, akiknek jó a térbeli gondolkodása, és NEM túl élénk a tárgyi képzelete. A jó analitikus gondolkodás valószínűleg nem igényel élénk tárgyi képzeletet, aki jól tud általános következtetéseket levonni, az sokszor nehezebben emlékszik az egyedi részletekre. Férfiak és nők esetében nem ugyanazt mérték, talán azért, mert a lányokat és fiúkat másképp, másra tanítják, már kisiskolás korukban. (Sokolowski, 2024)
Az afantázia tapasztalata mögött az állhat, hogy az agy képtelen szimulálni a cselekvéseket, nem pedig az akarati erőfeszítés vagy a metakogníció kudarca. Az afantáziások valódi deficittel rendelkeznek a motoros rendszer aktiválásában a motoros szimulációk során. (Dupont, 2024 és Esselaar, 2024)
Az afantázia valószínűsége nagyjából 10-szeres a testvérek esetében az általános populációhoz képest. A nagy biobankok bevonásával végzett jövőbeli vizsgálatok megvilágíthatják a képzeleti szélsőségek genetikai eredetét. (Zeman, 2024)
Az afantázia nem csak az akaratlagos gondolati képalkotást érinti. Az önkéntelen képalkotás egyes formái, például a valamiről szóló szóbeli leírás olvasása vagy hallása közben kialakuló képalkotás, valamint az érzékeléssel való interakció során kialakuló képek is érintettek. Az intruzív képi emlékek is ritkábbak az afantáziásoknál, vizuális helyett verbális formában jelennek meg. (Krempel, 2024)
A sportban az eredmények jobban mérhetőek, mint a tanulás, fejlődés sok más területén. A képzelet használata fejleszthető, és segíti a jobb eredmények elérését. A cikk szerzői azt tanácsolják az edzőknek, hogy ismerjék meg sportolóik képzeleti és tervezési stílusát, annak megfelelően kommunikáljanak és tervezzék az edzéseket. (Rhodes, 2024)
Néhány afantáziával kapcsolatos érdekes írás
Blake Ross (2016.április): Aphantasia: How It Feels To Be Blind In Your Mind
Dustin Grinnell (2016. április): My mind's eye is blind - so what's going on in my brain?
Dustin Grinnell (2020. február): novella egy elképzelt "gyógyítás" eredményéről
Személyes írás a New York Times-ban (2020. július 15.): Living With Aphantasia, the Inability to Make Mental Images
Afantáziás képzőművészek nem képzeletükben alkotnak, hanem gondolataikat a valóságra érzékletesen kiterjesztve vizsgálják: Extended Imagining: the case of the aphantasic artist
Azok a személyek, akik látnak ugyan belső képeket, de nem élénken, bizonyos frekvenciájú villogó zajt alkalmazó módszerrel élénkebb képlátás felé segíthetők. Az afantáziások nem létező belső képei azonban így sem hívhatók elő. (Königsmark et. al, 2020. augusztus)
Az addigi kutatások összefoglalása olvasható a The Cambridge Handbook of the Imagination könyvben, a The Visual Imagination és az Aphantasia fejezetben.
Lynne Kelly, memóriabajnok, a Memorycraft könyv (2020) szerzője élénk képeket alkot elméjében, hogy ezek segítségével emlékezzen tényekre. Azt javasolja azonban, hogy a 'kép' szót értsük metaforikusan, ki-ki saját képessége szerint. Az író a könyv megírása után tudta meg, hogy vannak, akik 'igazi' képeket látnak gondolataikban, míg az ő 'képei' csak metaforikusan nevezhetők képeknek; ezt írja: "Valószínűleg többet használok történeteket és logikát, mint azok, akik könnyen tudnak vizualizálni. [...] Amikor az "élénk képek" megteremtéséről beszélek, ahogyan azt a könyvben oly gyakran teszem, nem valódi, látható, hanem metaforikus képekre gondoltam: fogalmakra, történetekre, ötletekre. Valóban vannak homályos, konstruált képeim valahol a fejem mögött (ennek van értelme számomra!), de ezek fátyolosak, színtelenek, meghatározatlanok." (Kelly, 2022)
Bill Faw képzeletkutató 35 évesen tudta meg, hogy vannak, akik képzeletükben 'látnak' képeket, 50 évesen pedig azt, hogy van, aki olvasás közben a saját, sőt, mások hangját is 'hallja'. Arról is írt, hogy 10 éve megvakult kolléganője a tapintási és térbeli információk alapján volt, hogy olyan pontosan el tudta képzelni a szobáját, hogy egy pillanatra azt hitte, tényleg látja.
John Green író is afantáziás, ezt írja: "számomra mindig minden a nyelvből épült fel". Olvasói így reagálnak:
- "Ó, érdekes, azon tűnődöm, hogy talán ezért tetszett mindig is nagyon John írói stílusa - ő egy közülünk, és soha nem várta el tőlünk, hogy olvasás közben vizuális élményeink legyenek."
- "Könyvei belső párbeszédei szorosan illeszkednek ahhoz, ahogyan az én belső monológom működik, és ezért nagyon szeretem."
- "Az olyan könyvek, mint John Greené, úgy működnek, ahogy az agyam működik, így hátradőlhetek és élvezhetem a történetet, ahelyett, hogy arra kényszeríteném az agyamat, hogy olyan kifejezéseken gondolkozzon, amelyeket nem az általam tapasztalt világhoz terveztek."
- "Érdekes. Én is afantáziás vagyok. Az elmém tele van vizuális-térbeli modellekkel. Minden, amit tudok, egy koordinátarendszerre van leképezve, amely egy olyan struktúrán alapul, amelyen navigálok, hogy gondolkodjak, tervezzek és megteremtsem az általam elképzelt világot."
